2012. szeptember 2., vasárnap

Változás


                                                                                         1
Ismerős idegen

 Előző napja fárasztó volt, így reggel is nehézkesen kászálódott ki az ágyból. 6.00-át jelzett az órája őrjítően idegesítő hangon csipogva. Lehető leghamarabb lenyomta -"Csak még öt percet." - gondolta. Majd 10 perc elteltével fogta, ledobta magáról a takarót, és célba vette a fürdőszobát. Tükörbe nézve meg sem ismerte magát. "Egy ismerős idegen." Karikás szempár, arcán pattanások, kiszáradt ajkak, beesett arc, Sokaknak ez a megszokott, de neki reggelente kisimult, hibátlan szokott lenni a bőre. De ma nem így volt. Csapzott haj - ami nem volt meglepő egy ilyen éjszaka után - és álmatlanság jelei. És nem szex miatt volt álmatlan éjszakája. Az erőn feletti dühtől.
Mostantól minden megváltozna? Vagy az év végi kimerültség miatt? Ezt talán még Ő sem tudja. Csak azt az egyet tudta, hogy dühös volt. Hihetetlenül dühös. Ez ritka. Ő nyugodt természetű alapvetően, sok ideig tűr-tűr. De most nem. Nem tűr, nem tűrhet tovább. Elég volt. Most már a sarkára kell állnia. Már nem kisgyerek, tengerkék szemmel szőke fürtökkel, akivel bárki bármit megtehet. NEM! Ennek vége. Kiáll az igazáért, nem hagyja magát elnyomni. Ami már az anyjának sem tetszik, hisz így már nem tudja befolyásolni. Melyik percben mosson fogat, menjen játszani, kezet mosni, és esetleg wc-re (amit régen Wiliam Closet-nek hívott). Ezek az idők elmúltak már. Mikor felocsúdott a hosszas gondolatmenetből már 6.30 volt. Ideje volt kaját csinálnia távollétére, meg üdítőt töltenie - ami legtöbbször víz volt, mert nem talált otthon semmi ihatót - és elindulni a buszhoz. Szokásához híven megint túl későn indult el.
(Mindig mindent  túl későn..) Sietnie kellett, talán még kocogott is. Az út egyik felében olvasott, de nem bírta sokáig. Egyszerűen nem bírt koncentrálni. Gondolatai teljesen másfelé kalandoztak.
 A napja nagyjából jól sikerült. A suliban kapott néhány jó jegyet. Amin őszintén meglepődött. Mostanában nem volt teljesen elemében. A minden napos elalvás, a kondíciója javítása, és még a különféle tantárgyakra is készülni kimerítő volt. De minden magától telhetőt megtett. Szabad idejében inkább olvasott, mint ordítozással, szaladgálással, a barátaival töltötte volna a szüneteket. Ha egyáltalán voltak barátai. Csendes, visszahúzódó egyéniség volt. Szerette a romantikus regényeket, de most inkább egy teljesen más műfajt választott, krimit. Még csak tegnap kezdte, de már is a felénél tart. Aznap senkivel sem állt szóba csak a könyvét bújta. A haza fele útja is ilyképpen zajlott. Az út 25 perc volt így még zene hallgatásra is volt ideje, miközben a kietlen tájat pásztázta. Erős késztetést érzett arra, hogy egyik megállónál leszáll és csak sétál a meleg nyári szellőben. De számításait keresztezte a tréning. " Ha jól akarsz kinézni a szezonra, nincs semmi lézengés. Vár az edzésterv."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése